Növényi fehérje, műhús: vajon mit hoz a jövő táplálkozása?

Egyéb

Növényi fehérje, műhús: vajon mit hoz a jövő táplálkozása?

Nem csak a vállalkozásom miatt, de a saját és családom egészségének megőrzése miatt is foglalkoztat a növény-központú táplálkozás. Szándékosan nem írtam vegánt, de még növényi alapút sem, mert egyelőre még nem találom az utat ahhoz, hogy miért válasszam az egyiket vagy a másikat. (Az etikai szempontokat most kizártam). Azt tudom, hogy a táplálkozásról alkotott jelenlegi nézeteink, miszerint az embernek húst kell ennie hússal, elavultak. Sokat olvasok a témában, és találtam egy viszonylag objektív, már-már piaci szemléletű írást arról, hogy a húsalapú táplálkozás már rövidtávon is fenntarthatatlan.

Íme:

„Ebben az évben szinte az összes táplálkozással foglalkozó konferencia témái között szerepeltek a növényi alapú fehérjék, mint a jövő tápanyagai. Kaliforniában a befektetők már felfedezték maguknak a lehetőséget, és nagy összegekkel támogatják ezeket a start-up cégeket.

Fejlett és jól ismert élelmiszeripari vállalatokból alakult befektetői alapok is igyekeznek meglovagolni a trendet, ahogyan a Kellog’s és a Bright Green példája is mutatja: összesen 1 milliárd dollárt injekcióztak élelmiszeripari startupokba 2016-ban az USA-ban.

Jelenleg 7,35 milliárd ember él a földön. Ha egy felnőtt napi átlagos, ajánlott fehérjefogyasztása kb. 50g, ezt napi szinten minden kontinensen meghaladja a fogyasztás. [A napi 50g-os ajánlás nem pontosan fedi a valóságot, a Harvard Medical School (leegyszerűsített) ajánlása szerint ez testtömegkilogrammonként 0,8g, tehát egy átlagos, 180 cm magas, 80kg tömegű, mérsékelten aktív férfi esetében 64g, tehár az 50g-nál közel 30%-kal magasabb, de más, hazai és külföldi szakemberek (is) 0,8-1g fehérjét javasolnak testtömegkilogrammonként – a szerk.] Az USA-ban például a napi fehérjefogyasztás fejenként mintegy 90g, melynek a többsége állati eredetű fehérje. Az ENSZ kutatásai alapján a világ népessége 2100-ra kb. 11,21 milliárd főre nő. A fejlődő piacok elkölthető jövedelme szintén növekedni fog. Ha semmi sem változik a világ jelenlegi étkezési szokásait tekintve, ennél is nagyobb lesz az igény főleg húsra és tejtermékekre, mint fehérjeforrásokra. Kína mai 1,4 milliárdos népessége és az ehhez a számossághoz tartozó étkezési szokások a jövőben több területen utolérik az átlagos amerikai trendet. Ez pedig Kínát a lehetőségeihez képest nagy kihívás elé állítja. Az afrikai és a Kínán kívüli többi ázsiai terület népességének szaporodása és ezzel a jövőbeni megnövekedett fehérjeigény még nagyobb szerepet játszik majd a világ táplálkozásában. Amelyek korábban értékes és ritkán fogyasztott hústermékek voltak, mint például a disznóhús, már tömegtermékké váltak, különösen az Egyesült Államokban és Ázsiában, roppant negatív ökológiai és szocio-ökonómiai hatásokkal. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) becslése szerint 2050-re az állati termékek iránti igény 70 százalékkal emelkedik. Az emberi fehérjefogyasztás megteremtéséhez szükséges állattenyésztés hatalmas termőföld, víz és egyéb erőforrásigényt támaszt. Az állatifehérje alapú világétrend a föld teljes ökoszisztémájára káros. Az ipari állattenyésztés klímaváltozásra gyakorolt hatásának következtében át kell értékelnünk a húsfogyasztási szokásainkat. A világ számos országában a figyelem egyre inkább az iparszerű állattartásra terelődik, ahol az állatokat a lehető legkisebb területen, a legkedvezőtlenebb körülmények között nevelik. Ezen felül, világszerte egyre nő a bizonytalanság a húsfogyasztás egészségkárosító hatásai tekintetében, a különböző állati megbetegedéseket (például a madárinfluenza) feltáró számos jelentés és az állattenyésztésben tömegesen használt antibiotikumok miatt.

A jelenlegi ismeretek alapján a Föld népességének fejlődése és az emberek húsfogyasztási szokásai két kutatási és marketing irányt eredményeztek a jövő hústermelésével kapcsolatban. Az egyik mozgalom az élelmiszeripari start-upok kutatása, ahol sejtszintű mezőgazdaság alapján állítanak elő „tiszta húst”. Laboratóriumi körülmények között „gyártanak” szárnyas és sertéshúst állati sejttenyészetekből. Ezzel a módszerrel csökkenthetők az ipari állattartás problémái és a mai állatgazdálkodás ökológiai hatásai. Világszerte kutatják a lehetőségeket. Amerikai befektetők olyan élelmiszeripari start-up cégekbe invesztálnak, amelyek új hústermékeket fejlesztenek ezzel a módszerrel.

A tojás és tejtermékek sejtekből történő fejlesztésére irányuló kísérletek mellett különösen érdekes a csirkehús fejlesztése Izraelben. A San Francisco-i Memphis Meats szintén laboratórium körülmények között fejleszt csirkehúst állati sejtekből. A kaliforniai Impossible Foods más utat követ: az ő csapatuk húsmentes „húspogácsákat“ fejleszt hamburgerekhez búzából, kókuszolajból és burgonyából hozzáadott növény hemoglobinnal. [A növényi hemoglobin kb. 50-60 százalékban egyezik meg az emberi hemoglobinnal, de robosztusabb annál] Beyond Meat egy másik példa azok közül a cégek közül, akik a növényi alapú hamburgereket fejlesztenek, mint alternatív fehérjeforrás. Ebbe a cégbe az egyik nagy húsfeldolgozó, a Tyson Food fektetett be tavaly októberben. De vajon ki kell-e iktatni a világ étrendjéből az állati fehérjéket, hogy elérjük a szükséges szocio-ökológiai változásokat? Milyen esélyekkel indulnak az élelmiszeripari start-up cégek?

A növényi alapú italok piaca, az Innova piackutató cég szerint 2018-ra eléri a 16,2 milliárd dollárt. Függetlenül attól, hogy valóban van-e laktóz-intolerancia a fogyasztók körében, ők egyre inkább alternatív, növényi alapú termékeket keresnek a szupermarketek hűtőiben a tejtermékek, joghurtok, tejdesszertek és sajtok között. Az Európai Bíróság (EB) nemrégiben határozatban jelentette be, hogy a tisztán növényi italokat nem lehet tejnek nevezni. Van egy lista a kivételekről (például a kókusztejről), amelyek továbbra is használhatják a tej megnevezést.

Emberek milliói használnak más, alternatív fehérjeforrást sok éve a világ több részén, melyek az utóbbi években a nyugati országokban is egyre nagyobb szerepet kaptak. Európában és Izraelben a rovarokat használnak alternatív fehérjeforrásként különböző termékekben. A francia Jimini nevű start-up például rovarfehérjével dúsított protein szeleteket gyárt. A Hargol Food Tech start-up nagy mennyiségben tenyészti a szöcskéket, majd porítva árulja a napi diéta fehérjepótlására. Az algákból és a tengeri moszatból származó termékek, mint fehérjeforrások és táplálékkiegészítők, már régen léteznek a piacon az állati termékek növényekkel való kiváltásának lehetőségeként. Az USA-ban például az Ocean’s Halo, Európában a német Evergreen Food start-up kínál ilyen termékeket. A kókuszdióból, gombából, csicseriborsóból, banánból és savanyú káposztából készült snack termékek szintén nem számítanak újdonságnak. A Veggie Noodles startup a hagyományos tojásos tésztákkal szemben kínál növényi alternatívát. [Mondjuk én már évek óta tojásnélküli tésztát veszek, nem tudom, hogy ebben mi az újdonság.]

Képtalálat a következőre: „mophagy”

Tücsök por

Az Egyesült Államok mezőgazdasági területének csak 1% -a rendelkezik ökológiai tanúsítvánnyal. Ez is azt mutatja, hogy óriási szükség van a világ egyik legnagyobb gazdasági ágának újra gondolására. Az innovatív élelmiszer start-upok új, kizárólag növényi ételeket fejlesztenek ki a globális népességfejlesztés, az állatjólét és a bolygó védelmére. A vegánok és a vegetáriánusok számára már nem újdonság, hogy az emberi táplálkozás egyre szélesebb kutatást igényel, nem beszélve arról, hogy a világ népességével meg kell értetni a táplálkozás megváltoztatásának fontosságát. Az alternatív fehérjeforrásokkal kapcsolatban említett példák azt mutatják, hogy az elkövetkezendő években milyen változások fognak bekövetkezni az élelmiszeriparban. Az iparágbeli start-up vállalkozások óriási lehetőségeket kínálnak a globális élelmiszerellátás meghatározásához és az ökológiailag ésszerű változáshoz.“

Amit még szeretnék hozzátenni az íráshoz:

  • 1 kg marhahús vízlábnyoma 13.000 liter, az egyéb ökológiai lábnyomáról nem beszélve.
  • Ha változtatunk az étkezési szokásainkon, és mondjuk 1 napon nem eszünk semmilyen állati eredetű élelmiszert, nem csak a testünknek teszünk jót, hanem 4 kg széndioxiddal csökkentjük az ökolábnyomunkat.
  • Sokan azokat az érveket hozzák fel, hogy “de az ember mindenevő”. Minden fehérje, aminosav megtalálható a növényekben, amelyeket hússal vinnénk be, csak összeállításuk valamivel több odafigyelést igényel.
  • „A nagyapám minden reggel pálinkát ivott, és szalonnát evett mégis 150 évig élt!“ Erre az érvre csak kérdéseim szoktak lenni: hány órakor kelt a nagypapád? Mit dolgozott az étkezései között? Milyen műtrágyá(ka)t használt(ak)? A levegő mennyire volt szennyezett? A nagymamád hányszor tett húst az asztalra egy héten? Nálatok is volt tésztanap? És főzeléknap? Fontos lenne figyelnünk arra is, hogy a vallási ünnepeink is gyakran igazodnak a természet körforgásához. Karácsony és húsvét előtt is van böjt: nem csak hitbéli meggyőződésből, hanem egyszerűen nem volt elég élelem, ami volt, azt ésszerűen kellett beosztani, hiszen a tartósítási technikák nem a nátrium-nitritről szóltak.

Az idézett cikk eredetije: https://www.foodinnovationthinktank.com/2017/10/25/plant-based-proteins-as-a-future-nutrition-and-opportunities-for-food-startups/